Phxmike blogja

Az első részre vonatkozó előszó itt is érvényes. Kérem az olvasót, hogy ezt a pár sort csak szikrának gondolja ami alkalmas egy ötlet továbbgondolására és nem pedig egy tudományos alapossággal megírt munkának és ne is kritizálja eszerint. A dolog ötlete egy szimpla társasjátéból ered. Minden társasjátékban van egy cél amit ha elér az ember akkor nyer és boldog lehet. Az életben miért nincs ilyen limit amit ha elérek akkor kész tovább azzal nem kell foglalkoznom és boldog lehetek azzal ami van. Itt kifejezetten a pénzre gondolok lássuk...
 
Be kell vezetni egy új közgazdasági-társadalmi modellt. Manapság ugye a pénzszerzésnek nincs felső határa. Az egyén ha ügyes akármekkora vagyont felhalmozhat. Ezt aztán családon keresztül, több generáción át örökítve komoly hatalomra tehetnek szert. A mai világ legfőbb baja ez a pénz és ami ebből következik a társadalmi különbségek (talán a szakadék jobb kifejezés), és az, hogy az egyén csupán látszólag szabad akaratú. Amint valaki gazdag lesz azonnal megváltozik az értékrendje. A pénz egyre fontosabbá válik, egyre többet tesz azért, hogy egyre több legyen, mert ez kiemeli az alatta lévő rétegekből, hatalmat és létbiztonságot jelent a számára.

Sok elgondolást írtam le arról, hogy milyen lehetne a jövőben egy társadalom ami mentes a mostani hibáitól. Az átmenetet nem tudom. Csak azt írom le milyen lenne az ami jól működik. Elsőre nagyon egyszerű és nagyon alapgondolatok ezek. De ha belegondol az olvasó akkor rájön, hogy ezek fontos dolgokra mutatnak rá és egyáltalán sehol nincs az leírva vagy törvénybe iktatva vagy isteni parancsolatban megszabva hogy ami fontos annak bonyolultnak kell lennie. Azt gondolom túl sokan elmennek az egyszerű dolgok mellett. Ez a pár írás amit közlök nem részletesen kifejtett gondolatok halmaza. Csupán rövid vitaindító szikrák. Éppen ezért nem tudományos alapossággal kell vizsgálni a tartalmukat hanem csupán annak amik valójában. Egyszerű ötletek...

Az emberiség problémái, a háborúk, a bűnözés nagyrészt mind az elégedetlenségből erednek. Ha egy ember elégedett a sorsával, az életével, ha azt csinálja amit szeret akkor nem gondol sem háborúra, sem bűnözésre, sem irigységre mások életével kapcsolatban. Tehát ahhoz hogy jobbá tegyük a világot elégedettebbé kell tennünk az embereket. A mai világban az elégedettséget pénzzel lehet elérni. Legalábbis ezt sugallják az embereknek. A pénz bűvöletében élnek és közben elfelejtik és letérnek arról az útról ami az elégedettséghez vezet és mire megszerzik a pénzt már rég nem számít semmit mert az ember közben teljesen megváltozott. A rosszabbik eset és ez a több, hogy nem sikerül megszerezni a szükséges pénzmennyiséget. Ezek az emberek, ezzel a beállítottsággal soha nem tudnak boldogok és elégedettek lenni. Mi lehet a megoldás?

Az életünket egyik eseménytől a másikig éljük. A kettő között nem csinálunk semmit, csak várunk arra, hogy a következő esemény bekövetkezzen. Amint bekövetkezett gyakorlatilag már el is múlt, és azzal, vigasztaljuk magunkat, hogy nem baj, mert a következő eseményig már nem sokat kell várni. És így tovább, amíg az élet szépen el nem múlik. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, amikor egy kutyát bezárnak az udvaron egy kenelbe és csak estére engedik szabod hogy futkározzon. A kutya egész nap semmit nem csinál csak vár arra, hogy eljöjjön az este és kiengedjék. Aztán az éjszaka a lelkes rohangálással, játékkal nagyon hamar elmúlik számára. Talán a fáradtságtól még alszik is kicsit és máris reggel van. Újra bezárják és ott bent nem tud csinálni semmit, csak vár a következő alkalomra.

Az emberek is valami hasonló módon élnek. Csak számukra az egész napi várakozás a napi szokásos monoton munkavégzés. Amikor nem azt teszik, amit szeretnének. Ami a kutya számára az este szabad futkosása az, az ember számára a hétvége, vagy valamelyik ünnep. A lényeg az, hogy ilyenkor megpróbálja kiélvezni a szabadságot.